A házasság férfi és nő között létrejött érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó, családi életközösséget létesítő jogilag elismert kapcsolat, amelyet az állam szentesít és kifejezetten véd. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt két tanú jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek, ha a házasságkötésnek törvényes akadálya nincs és az erről készült jegyzőkönyvet mindannyian aláírják.
A polgári szertartás időpontját lehet a templomi esküvővel egy napra tenni, ebben az esetben a polgári előzze meg az egyházit. Szervezési szempontból kényelmesebb megoldás, ha a polgári esküvő napját az egyházi esküvő előtti hétre vagy hétvégére tűzzük ki – így mindkét alkalom teljesebb lehet, több felkészülési idővel. Ha egyházi szertartást is tervezünk, akkor a polgári házasságkötésre általában a szűk családi kört és a tanúkat szokás meghívni.
Anyakönyvvezető lehet az a polgármester, jegyző és az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel. A 30 napos várakozási idő alól kivételes esetben a jegyző felmentést adhat. Ilyen lehet a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota, orvosi igazolással fennálló terhesség vagy külföldi munkavállalás.
Érvényes személyi igazolvánnyal, vagy más személyazonosságot igazoló okmánnyal, útlevéllel vagy új típusú kártyás jogosítvánnyal és lakcím kártyával kell a házasságkötési szándékot bejelenteni. Szükség van továbbá, a születési anyakönyvi kivonatra, illetve szükség van a családi állapot igazolására, korábbi válás esetén a válásról kiállított jogerős bírói határozatra. Ha özvegy köt házasságot, be kell mutatni az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát. Ha a jövendőbeli külföldi, útlevélre, tartózkodási vagy letelepedési engedélyre, születési anyakönyvi kivonat hiteles fordítására és egy tanúsítványra lesz szükség a bejelentéshez arról, hogy a Magyarországon kötendő házassága nem ütközik törvényes akadályba.
A házasulók nyilatkoznak a házassági nevekről, a születendő gyermek nevéről, ha a nő saját nevét viseli a házasságban. Ha a menyasszony korábban született gyermekének apai jogállása betöltetlen, a vőlegény nyilatkozik, hogy gyermekének ismeri el.
A magyar törvények szerint a házasság intézménye kizárólag férfi és nő életközössége lehet. A 18. életévüket betöltött, jogi értelemben cselekvőképes állampolgárok köthetnek házasságot. A 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges.
Ha a kitűzött időpontban változás áll be, akkor új bejelentést kell tenni, a határidők az új időponthoz igazodnak. A polgári szertartás helyszíne legtöbbször a házasságkötő terem, az esküvői főszezonban sokszor előfordul, hogy ez már foglalt. Kérvényezni lehet, hogy az anyakönyvezető külső helyszínre jöjjön, de ilyenkor biztosítani kell az anyakönyv védelmét, az alkalomhoz illő körülményeket, a vacsora helyszínétől eltérő. A polgári szertartáson különleges kívánságokat is tudnak teljesíteni. Lehet például a szülők számára köszöntőt, különleges díszletet vagy műsorszámot kérni.
A szervezők gyűrűpárnát, tálakat, gyertyákat is kínálnak, a házasság megkötése után lehetőség van pezsgőzésre is. A házasságot illetékmentesen lehet megkötni, de a szolgáltatásoknak díja van. A részleteket lehet később is módosítani, de már ilyenkor érdemes megkérdezni az egyes szolgáltatások díját.